19 év... ennyi idő telt el azóta a szörnyűséges nap óta, mikor a legenda itt hagyott minket. A legenda aki maga volt A FORMA-1 csupa nagy betűvel. Senki nem lesz jobb nála soha, lehet akárhány világbajnoki címe, és ezt mindenki tudja. Ki tudja, mi lett volna, ha nem száll be abba a kocsiba aznap. Talán még jóval több, mint három cím várt volna rá. Ki tudja, mi lett volna, ha nem csapódik bele a falba. Talán megnyerhette volna. Vezette a futamot, ami túl gyorsan ért számára véget. Az autójában volt egy osztrák zászló, amit a győzelem után lengetni akart Roland Ratzenberger tiszteletére, aki előző nap halt meg. Vezette a futamot, ami túl gyorsan ért számára véget. Ahogy az élete is. Mi lett volna, ha... ki tudja ma már? Senki nem fogja megtudni. Rengeteg kérdés és megannyi megválaszolatlan. Elment, hogy fönt, a legjobbak között tegye tiszteletét. Már 19. éve rója ott fent a végeláthatatlan köröket a kocsijával és milliók kántálják a nevét miközben áthalad a célvonalon egy újabb futamgyőzelem után. Halála szinte az egész világot megrázta. Hoztam nektek pár információt...
Halála miatt a brazil kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, temetésén sok autóversenyző jelent meg, köztük Alain Prost, Damon Hill és Emerson Fittipaldi is. A São Paulói Morumbi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az Imola után következő Monacói Nagydíjon a rajtrács első két pozícióját üresen hagyták, egy brazil és egy osztrák zászlót festettek rá, Roland Ratzenberger és Ayrton Senna előtt tisztelegve. Az imolai tragikus hétvége után számos új biztonsági előírást vezettek be a Formula–1-ben. A pályákat, köztük Imolát is átépítették, nagyobb bukóteret hagyva a kicsúszásokhoz. Brazíliában sok fontos utat neveztek el róla.
Teljesítmények - Időmérő edzések
Senna 161 futam alatt 65-ször indulhatott az első helyről, amit csak Michael Schumacher tudott felülmúlni a 12 évvel későbbi San Marinó-i Nagydíjon, 2006-ban. A „varázslatos” Senna (a beceneve volt) hatszor nyert futamot a monacói pályán, melyet a mai napig nem döntöttek meg. Ayrton kifejtette, hogy egy furcsa érzés tölti el őt a kvalifikáció közben. Állítása szerint az 1988-as monacói versenyen a következő történt vele az alagútban:
„ …az utolsó időmérési szekció. Már az enyém volt az első kocka, aztán fél másodperccel, majd egy másodperccel jobb időt autóztam. Közel két másodperccel gyorsabb voltam mindenkinél, még a saját csapattársamnál is. S rájöttem, nem tudatosan vezettem az autót, hanem egyfajta ösztönnel, egy másik dimenzióban. Ez olyan volt, mint az alagútban. De nemcsak az alagútban volt ez az érzés, hanem az egész kör idején. Én csak mentem és mentem, egyre jobban és jobban. Már a határ fölött autóztam, de még mindig képes többet is elérni. Aztán hirtelen mintha valami megütött volna engem. Felébredtem, és rájöttem, egy másik világban voltam. A közvetlen reakcióm visszalassított. Lassan visszavezettem a bokszba, és többet már nem mentem ki a pályára aznap. Ez az esemény eléggé megijesztett engem, mert az öntudatomon kívül történt. Ritkán történik velem ilyen, de mindig komolyan veszem, mert ez fontos az önfenntartáshoz.”
„Emlékszem egy imolai hétvégére, ahol futottam egy jó időt. Majd kijött a pályára, és futott egy jobbat. Kimentem, és javítottam az idején. Aztán kijött, és megint ő volt a gyorsabb. Így ment ez az időmérő végéig, amikor felkerült az utolsó szett gumi, ültünk a versenyautónkban, majd ő kiszállt az övéből, átsétált hozzám, és azt mondta: “Figyelj, ez most nagyon veszélyes lesz” mondtam neki: “És akkor mi van? Menjünk! ”
Ez a verseny nemcsak Senna elszántságát és elsőségre való törekvését bizonyította (beleértve az időmérőt is), de Senna és Berger közeli barátságát is. Ketten mindig durva tréfákat játszottak egymással, hogy felülmúlják egymást. Berger idézte a mondását: „Ő sokat tanított nekem a sportunkról, én megtanítottam őt nevetni.”
Young Senna :) <3
True.
Mást már nem tudok mondani... csak azt hogy We will never forget you <33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése